A fúrt kutak várható víz minősége országosan.

Cikk forrása: vizmegoldás.hu

A magyar ivóvíz minősége – problémás területek

Sajnos a jelenleg hatályos szabványok szerint Magyarország több területén nem felel meg az ivóvíz az előírásoknak. Ezek közül a legnyomasztóbb, ami a túlzott mértékű arzén előfordulása a vizekben főleg az alföldi területeken. A közeljövőben nem is várható változás, úgyhogy a szennyezett területen élőknek tanácsos beszerelni egy házi víztisztítót.

A következő térkép megmutatja a szennyezett területeket, illetve az azt követő lista pedig ezen határérték feletti anyagok esetleges egészségre gyakorolt hatását.

Az arzén az ivóvízben ártalmas lehet az egészségünkre

A magyarországi kasztvizek arzén tartalma természetes módon magas, a kőzetekből belemosódó arzén miatt. A megengedettnél jóval magasabb arzén koncentráció az ivóvízben több, mint 1.5 millió embert érint. A média már évek óta foglalkozik ezzel a problémával, de sajnos az illetékes szervek még mindig nem oldották meg a helyzetet. Érdemes tudni, hogy a szervezetbe került arzén 40%-a felhalmozódik a különböző szervekben és csak a maradék 60% távozik a vizelettel. Az arzén egészségre veszélyes tulajdonságai, hogy növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát, hosszas bevitel esetén krónikus betegségeket is okozhat, mint például: a bőr elszarusodása, a szív- és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, a máj- és vesebetegségek és cukorbetegség. Az arzén tartalmú ivóvíz különösen veszélyezteti a gyermekek egészségét.

A nitrátok és nitritek az ivóvízben

A nitritek előfordulása az ivóvízben a műtrágyák használatából és a szennyvíz beszivárgásából ered. Főként az ország azon területein jelentenek veszélyt, ahol az ivóvizet a talajvízből nyerik. Egyes területeken a helyzet annyira tragikussá vált a víz nitrit tartalma szempontjából, hogy új víztározók után kellett nézni. Hihetetlen, de a nitritek műtrágyák melletti legjelentősebb felhasználása az élelmiszeriparban van. Kálium-nitritet és nátrium-nitritet előszeretettel használnak gyorsított érlelésű kolbászok, szalámifélék, sonkafélék, húskészítmények, húskonzervek, libamáj, füstölt és császárszalonna, valamint a sajtok és halak adalékanyagaként. Ezeket a termékeket sokan fogyasztják, így az emberi ürülékkel a nitritek ismét belekerülnek a víz körforgásába. A nitritből, fehérjék (aminok) közreműködésével keletkeznek a nitróz-aminok, amelyek az erős rákkeltő anyagok közé tartoznak. Kimutatták, hogy a májat és az örökítő anyagot is károsítják. Hozzá kell tennünk, hogy a nátrium nitrátot nevű anyagoz E251 néven tartósítóként alkalmazzák élelmiszerekben. Ennek a vegyületnek közvetlen egészségügyi kockázata nincs, de hő és savas környezet hatására (pl. főzés) nátrium-nitritté alakulhat, melyből a fent említett, erősen rákkeltő nitróz-aminok képződhetnek.

A vas csak esztétikai probléma a vízben

A vas egészségügyi szempontból ártalmatlan, nem toxikus anyag, túl nagy mennyiségben szín és íz- problémákat okozhat.

A bór hatása az ivóvízben

Magyarországon a bór sokhelyütt a rétegvízben egyszerűen magasabb koncentrációban van jelen, természeti adottságaink miatt. Persze a bór, mint ipari és mezőgazdasági melléktermék is szennyezheti a vizeinket. Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint az ország 53 településének ivóvizében fordul elő a megengedettnél több bór. Ez 113 ezer lakost érint. A bór negatív hatással van a gyomorra, májra, vesékre és az agyra, a bóros vizek fogyasztása a fiatal férfiak szaporító szerveire is degeneratív hatással lehet.

Az ammónium hatása az ivóvízben

Különböző bomlási folyamatokból, szennyvíz általi szennyezésből, a mezőgazdaságból és iparból, illetve, mint a fertőtlenítés mellékterméke kerülhet az ivóvízbe. Az élelmiszeriparban elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E527-es adalékanyag néven. Az ammóniumnak önmagában nem ismert egészségkárosító hatása, de mikrobák hatására annál veszélyesebb nitritté, majd nitráttá oxidálódhat, illetve íz- és szagproblémákat okozhat.